Kerek, négyszögletes, étcsoki, tejcsoki ..és fair trade csoki?

Gombóc Artúr is megirigyelhetne a csokoládé rajongásomért. A környékemen lévő néhány méteres körzetben bármilyen csokoládé pillanatok alatt eltűnik feneketlen pocakomban. Bármilyen mennyiségről is légyen szó. Szerencsére még kilóim gyarapodásában ez még semmilyen fokon nem látszik és remélem, hogy ez így is marad a közel-és távoli jövőben is.
S hogy miért is jutott eszembe csoki rajongásom?! Igazi hírvadászként és a világ dolgaira és összefüggéseire kíváncsi emberként a hírcsatornák szerelmeseként tájékozódom rendszeresen az Euronews, CNBC, CNN, BBC nézőjeként. Igaz néha berzenkedve, hogy mennyi mindent nem tudnak Közép-Kelet Európáról, Közép-Európáról és az aktuális események kapcsán Magyarországról sem.
A csoki rajongásom most ehhez úgy kapcsolódik, hogy a CNN -nek fut egy Freedom Projectje, amit mindenkinek ajánlok figyelmébe. A hozzákapcsolódó riportok, interjúk inkább az oknyomozó, összefüggésekre kíváncsi és cselekvésekre felhívó műfajba tartoznak.
A középpontba állított témák a csr és a fenntarthatósághoz szorosan kapcsolódnak:  a csoki kapcsán éppen a fair trade termékek kerültek terítékre a közelmúltban. Nemzetközi cégek alvállalkozói szerződésében szerepel a gyerekmunka tiltása. A harmadik világban azonban újra és újra előkerül ez a probléma egy-egy termék előállításában, miközben nagy csokimárkák deklarálták, hogy a fenntartható fejlődés mellett állnak ki..A termék "életútja" nem minden esetben átlátható. S itt főképpen a beszállítók ellenőrzése ami problémát okoz. A termék "életútjának "ellenőrzésére vannak már eszközök. Erről is szól majd a következő CSR Hungary Guideline kiadványunk.
Érdemes a CNN honlapjára rákattintani, mert a riporter Nyugat Afrikában készített riportokat, sőt bemutat nak egy gyerekeknek szóló workshopot is, ami a fair trade-ről szól.

Pokolba a csr-ral? Előnyök és hátrányok?

Az évi projektjeink előkészítése miatt kicsit szünetet tartottam a blogírásban.  Nem azért, mert nincs elég téma, melyre lehetne reflektálni, hanem időszűke miatt.
A recesszió, a válság problémái közepette még inkább jelentkezik a csr pro-és kontra vita.
Mindkét oldalon vannak tényszerű megállapítások, vannak hipotézisek és vannak csupán egyéni érdeknek megfelelő megnyilatkozások.
Nap mint nap a munkám és a témám miatt nagyon sok céggel és annak vezetőjével tárgyalok és még csr kurzusokat is vezetek. Más-más típusú emberek, más-más világnézettel és véleménnyel.
A CSR/CR ellenében vagy védelmében sok minden elhangzik. Egyrészt a gondolkodásmód váltás még mindig nem történt meg. 2006 óta - amióta a CSR Hungary-t és a CR Szerda Klubesteket szervezzük- pedig lassan hét év telt el. Erre példa az amikor valaki azt mondja, hogy most fontosabb dolgok vannak mint a csr...Ilyenkor egy pillanatra bennem marad a szusz, hogy hogy is van ez? Hisz a csr-ral kéz a kézben jár a fenntarthatóság is. Vajon ő számára mit jelent a vállalati felelősség, ami szerintem felelős működést jelent? Ha az értékek devalválódnak egy közösségben nem az a cél, hogy ezt helyreállítsuk? Válság idején nem éppen gyakorlati megoldásokat szeretnénk? Általában a beszélgetés folytatása során mindig kiderül, hogy valójában az illető még mindig nincs tisztában a csr fogalmával. Még mindig csak a pénzügyi oldalról (szponzoráció, adományozás) közelíti meg e kérdéskört. Ha valami elpusztul ezzel párhuzamosan mindig egy új dolog keletkezik. Újfajta csr modell, újfajta megoldások kockázatkezelésként is. Előbbiek felismeréséhez és megalkotásához azonban ismeretekre, tájékozottságra, gyakorlati csr tudásra is szükség van. Tehát tenni kellene érte! Ez az a csoport aki mellékmunkaként, mellékfeladatként megkapta a csr-t és ha lehet minél hamarabb egy könnyű, látszat megoldás mögé bújik. Anélkül, hogy megismerte volna e területet.
Kisebb arányban fordul elő az, hogy a különböző osztályok csr tekintetében összehangolják csr munkájukat.
Ez a cég, intézmény eredményességét pedig növelné!
S van a másik csoport, aki ugyan igenli a csr-t, de egy olyan csr modellt akar a magyar üzleti kultúrában, gazdaságban, társadalomban működő cégek, intézmények számára rákényszeríteni, mely a mindennapok gyakorlatában előrelátható, hogy csak papír formájában marad meg, de van aki jól jár.
Az "angolról magyarra "nyers formában fordított modell nem támogatja, hanem inkább a csr-ral járó előnyöket is kiirtja. S erősíti az ellentábort.

"Zéróház", zéró energia, luxus a zöld?

A két ünnep között több idő jut a régóta félretett vagy betervezett könyvek olvasására, az internetes oldalak böngészésére. A szellemi "töltekezésre". Hal Ház, "zéróház', zéró energia felhasználás? Van ilyen?

A passzív házak szerintem sokak számára ismertek, bár az esztétikum és a szép vonalvezetés nem mindig harmonizál a környezettudatos energiahatékonysággal.  Eddig nagyon sok szoc reál kockaházat láttam ennek a jegyében. Tudják, ami a 70-es, nyolvanas években egyre-másra épült falun és városon. Nos, éppen most fejeztem be Frei Tamás utolsó könyvét (amit nagy élvezettel olvastam végig), s rákattintottam a Facebookjára. Érdemes ráklikkelni, mert a legutóbbi bejegyzések között rátalál a zéróház, zéró energia (a Szingapúrhoz tartozó Sentosa szigetén) és Hal Házra (ugyancsak Szingapúr) is. A funkciók és az esztétika együtt! Bár ilyenkor mindig az jut eszembe, hogy ez már a luxus kategória nekünk magyaroknak! Ez olyan mint amikor újrahasznosított papírból szeretném készíteni a kiadványainkat, majd a kapott árakat ( másfél, kétszeres a normál áraknak) meglátva győz a pénzügyi realitás.

Karácsony, szezonális csr?

Mindenki lázasan készül a közeledő ünnepekre. A cégeknél zárjuk az évet: archiváljuk 2011 projektjeit, pénzügyi jelentések, üzleti jelentések, számadások  készülnek.. Új tervek...A végeláthatatlannak tűnő utolsó megbeszélések - már a karácsony jegyében - inkább a kávéházak, éttermek meghittebb, nyitottabb, nyugodtabb légkörében zajlanak. Egy jó étel és egy forró, gőzölgő zamatos kávé, tea mellett mindent könnyebben tudunk megbeszélni.

Ilyenkor nagyobb az adományozási kedv is. Reklámspotok, tv reklámok sora szólít fel minket az adakozásra. Még akkor is, ha a karácsonyi nagy bevásárlást intézzük, vagy amikor a tömegben, a piacon botladozva fenyőfát válogatunk.. És éppen egy picinyke tűlevél tenyerünkbe szúr.
Karácsony és csr. Épp ebben a témában voltam vendég a legnagyobb rádió stúdiójában. Arról is beszélgettünk, hogy különösen az ünnepek előtt az adományozást megint csak azonosítják a csr egészével. Sőt van aki reklámspotban ad hírt arról, hogy a cég adományoz. Meddig mehetünk el a csr kommunikációjában? Jó bornak is kell a cégér? Miért maradt a csr fölötti döntési jogkör nagyobb részt a vállalatok kommunikációs osztályán? Miért több a hályogkovács a kicsinyke magyar csr szakmai piacunkon?
Miért kapnak teret a sajtóban? Mi magyarok akár a focihoz, mindenhez értünk. Még a CSR szakmai részéhez is? Érdekli a fogyasztót a terméken keresztül a csr?

Megannyi kérdés, mely még úgy gondolom évekig problémaként marad meg (legfeljebb az arányok változnak!), amíg a releváns, minőségi csr szakmai képzések rendszere meg nem honosodik Magyarországon is. Amíg a korábbi korábbi dolgokat nemcsak csr-nak nevezik át.  Ugyanakkor! A pólus másik vége, hogy egyre inkább teret hódít az őszinte és a menedzsment rendszerben is gondolkodó vállalati felelősség is.
Ehhez azonban szinte minden egyes esetben a felső vezetés valamely tagja köthető, s így a csr nem maradt meg "csak" a kommunikációs szinten és részen. S ez már nemcsak a közeledő karácsonyhoz köthető!

CR Szerda lesz újra!

A nyári szünet után újra találkozhat régi ismerőseivel és velünkJ a CR Szerda Klubestéken.
Most kivételesen kedd este (2011. október 4-én, 18.00 óra) várjuk a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi
Kamara Székházában (1024 Budapest Lövőház u. 30.).
Témánk: Ép testben…. Ezen az estén csak az egészséggel foglalkozunk, amire kevés időt fordítunk..

Mint korábban írtam.Ma már nagyon sok vállalat nemcsak a saját munkavállalói számára, hanem a helyi közösségekben is szűrési programokat szervez. Kedvezve azoknak az embereknek, akiknek se ismerete, se pénze, esetleg ideje sincs az egészségügyi szűrésekre. Ez a közegészségügynek jelenleg is óriási segítséget és támogatást jelent. Erről is beszélgetünk vendégeinkkel.
Vendégeink:  Alföldi Mária, a Bayer Hungária Kft. kommunikációs vezetője és Győrfi Pál, az Országos Mentőszolgálat kommunikációs és PR igazgatója
Regisztrálni itt lehet: www.csrhungary.eu/download/CRklub_regisztracioslap.doc

P.s : Már nagyon sokan kérdezték, hogy mikor lesz CR Szerda. Most folytatjuk és az érdeklődőket várjuk szeretettel.:-)

Szösszenet a Közös ügyek-közös felelősség CSR Hungary Díj kategóriáról

Ez a kategória a korábbi években Stakeholder megoldások – közös felelősség néven vált a legnépszerűbbé. A fő alapelv továbbra is az, hogy a problémák ostorázása helyett a megoldásokra koncentráljunk az adott problémában (környezeti, társadalmi) érintettekkel! Hal helyett eszközt adjunk!

A cégeknek továbbra sem az a feladata, hogy mások helyett teljes egészében átvállalják a felelősséget, hanem az, hogy a saját felelős tevékenysége mellett kezdeményező szerepet, közös felelősséget vállaljanak a körülöttük lévő természeti és társadalmi környezetért, helyi közösségért. Ez természetesen a kockázat- és hírnév menedzsmentet támogatja.

Jelenleg Magyarországon három nagy társadalmi probléma van, melyek mindegyike forráshiánnyal, strukturális elégtelenséggel és még egyéb problémákkal is küszködik. Többszörösen is terhelt területek az alábbiak: az egészség téma, az oktatás- kultúra, az esélyegyenlőség.
Több kutatási anyagot is átnéztem azzal kapcsolatban, hogy a magyar ember a saját kis világában mennyire érzi fontosnak az egészsége megőrzését. Nem lepődtem meg az eredményen: a magyar egészségtudat prioritás listánk utolsó helyein kullog. S itt az egészségtudaton a megelőzést, az egészséges életmódot, az egészség megőrzését értem. Természetesen befolyásoló tényező, hogy melyik társadalmi csoporthoz tartozom, hogy éppen Budapesten, a nagyvárosban vagy éppen egy kis faluban élek...

Az egészségügy strukturális, finanszírozási problémái közismertek. Többször elmondták már azt is, hogy a prevenció kevesebbe kerül, mint a kezelés. Tény az is, hogy ezen a területen is a szociálisan vagy éppen földrajzi szempontból veszélyeztett csoportoknak különösen nincs lehetősége az egészséges életmódra, mert a modern ismereteknek is híján vannak.

Gondoljunk arra, hogy itt Budapesten és a nagyvárosban , a közismert, nagy cégek esetében is az egészséges életmód sokkal inkább a mindennapok részévé vált mint a kisebb településeken. Ma már nagyon sok vállalat nemcsak a saját munkavállalói számára, hanem a helyi közösségekben is szűrési programokat szervez.
Kedvezve azoknak az embereknek, akiknek se ismerete, se pénze, esetleg ideje sincs az egészégügyi szűrésekre. Ez a közegészségügynek jelenleg is óriási segítséget és támogatást jelent. Ezt lehetne szervezettebben is csinálni.

A CSR Hungary Díjra e kategóriában pályázó vállalatok olyan megvalósult projektekkel pályázhatnak, melyek a legtöbbet tettek az egészségügyi ellátás fejlesztése érdekében helyi, országos, nemzeti szinten.
Pl. a következő területeken: a gyermekek egészsége, az orvosi kutatások támogatása, falvak, kisvárosok egészségügyi prevenciójának, a társadalom kevésbé szerencsés tagjainak az egészségügyi ellátását segítse elő.

Fontos, hogy ezt partnerségi viszonyban tegye a közvetlen közösséggel, a civil szervezetekkel, akár helyi hatósággal, mindenkori kormányzati szervezetekkel stb.Az egészségügyön kívül a másik nagy probléma gócpont az oktatás-kultúra. Egy nemzet kondícióját a szellemi, kulturális szintje is jellemzi. A kiugró tehetségek gondozása mellett a közoktatás színvonala is meghatározó, amely megfelelő etikai, erkölcsi értékrendet is magában rejt.

Mit tükröz ma a fiatalabb generáció értékrendje, mit közvetítenek a médiumok?

többnyire a teljesítmény, tudás nélküli gyors karrier, egzisztencia minden eszközzel és minden áron hatalmas önbizalommal rendelkezve. Ha nem ilyen vagy nem tudsz érvényesülni?!

Sajnos ez a látszat mindenekelőtt nemcsak a Való Világ hőseit jellemzi!

Nem mindegy, hogy milyen vezetőink (szakmailag, emberileg felkészültek-e, itt nemcsak a nyelvtudásra kell gondolni, csupán az, nem elegendő egy szakértőnek és döntéshozónak) lesznek és nem mindegy, hogy milyen állampolgárok fognak élni az országban, mert ez azt is meghatározza, hogy adott társadalmi státuszban hogyan viszonyulok más társadalmi csoporthoz.

E kategória zsüri tagjai a maguk területén már teljesítettek ki az egészségügy, ki a sport, ki az oktatás területén: Győrfi Pál, dr. Patkó Gyula,a Miskolci Egyetem rektora, Szekeres Pál többszörös olimpiai bajnok.

Van aki azt mondja, hogy ha a fejekben rend van, az hoz minden más jót magával. Mi erre törekszünk. És reménykedünk.

Még időben van és pályázhat a CSR Hungary Díjra itt: http://www.csrhungarydij.eu/

Milánó, London, Párizs után most a magyar városok, falvak

Lassan-lassan mindenki visszatér az aranyló nyárból a barna őszbe. Újra itthon a pezsgő városi élet forgatagában. És újra vár ránk a munka dandárja, hisz az ősz a rendezvények szezonja.

Idén folytatjuk a CSR Hungary mellett az Élhetőbb városokért, falvakért Konferenciát is 2011 szeptember 29-én és 30-án a VAM Design Centerben.
Az ötlet egyszerű alapötletből származik: egy cégnek nem mindegy, hogy milyen helyi környezetben folytatja tevékenységét. Infrastruktúra stb. Nem mindegy, hogy hol és hogyan élünk.

Jónéhány évvel ezelőtt Finta Józseffel, a neves építésszel a Duna parti teraszos tervei fölé hajolva álmodoztunk a jövő Budapestjéről ...Bécs egyenrangú vetélytársa lehetne földrajzi adottságai alapján? Reális lehetőség? Egymásba érő mediterrán kávézók, éttermek, nagy zöld felületek, élettől lüktető európai  városok hangulata. Akkoriban erről beszélgettünk. Lehet-e, válhat-e európai léptékű várossá Budapest?! Majd eltelt egy, két év, öt és tíz év. ..

Bár a külföldiek, külföldi diákok mindig dicsérő szavakkal illetik a várost, a budapestieknek nem vált otthonává a főváros. A belváros, fő utcák valaha impozáns épületeinek homlokzatáról régi vakolatdarabok repedeznek. Zöld felület elvétve. A kosz és a szemét inkább jellemzi az egyes utcák állapotát. A különböző kerületek, különböző társadalmi kasztokat is jelképeznek.

 A magyar nagyvárosok és kisvárosok ékszerdobozként forgalmas turisztikai helyek is lehetnének, s a valaha virágzó együttműködési hálózatok (városok és falvak között) - melyek már rég nem működnek-  a helyi vállalkozók egzisztenciáját is biztosítanák.

Az, hogy milyen a hely ahol élünk nemcsak másoktól, hanem tőlünk is függ. 2013-tól drasztikusan csökkenni fognak az önkormányzatok kedvezményes támogatásai. Érdemes lenne a meglévő belső erőforrásokat feltérképezni. Egyfajta megoldás: a magán (szolgáltató és cégek) és helyi közösségek (önkormányzati szféra) közötti együttműködés. A fenntarthatóság, a fenntartható fejlődés erről is szól. S érdemes arról is szót ejteni, hogy a cégek csr tevékenységük során be tudnak kapcsolódni a településfejlesztésbe is.
Mert nem mindegy, hogy hol élünk.

Erről szól az Élhetőbb városok, falvak Konferencia és kísérőrendezvénye a City Expo.
Részletek itt: http://www.fenntarthatokozossegek.eu/